A kormány ma elérhetővé teszi társadalmi vitára a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, ami Rogán Antal szerint forradalmi változásokat fog magával hozni a következő 2 évben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy pénteki háttérbeszélgetésen részletezte a javaslat tartalmát. Ezek szerint az állam mindent a mobilra fejleszt, az ügyintézés egy mobilalkalmazásba költözik. Három év múlva nem kell semmilyen igazolványt magunknál hordanunk.
DÁP alkalmazás mobilon
A digitális állampolgárságról szóló törvény célkitűzése, hogy az állampolgárok minden ügyüket digitálisan a lehető legkényelmesebb módon tudják elintézni. A programnak első körben három elemére fókuszál a kormány a fejlesztés során: a mobilra költözik az igazolvány, az aláírás és az ügyintézés.
A miniszter többször hivatkozott az "eIDAS-rendeletre" (angolul Electronic Identification, Authentication and Trust Services) egy uniós rendelet (az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete, 2016. július 1-jén lépett hatályba), amely olyan témákat szabályoz, mint az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások feladatai és szerepe. Ennek az irányelvnek a második felvonását
Három év múlva nem kell semmilyen igazolványt magunknál hordani
- jelezte a végső gyakorlati előnyét a fejlesztésnek Rogán Antal.
Egyetlen okmány mindenképpen marad, az pedig az útlevél - tette itt hozzá a miniszter.
Az eIDAS 2 alapelveit sorolva kiemelte az önkéntes használatot, az egyedi azonosítót, a határon átnyúló szemléletet, valamint hogy nem csak magánszemélyeknek fog szólni (első lépcsőben a természetes személyeknek fejlesztik), magán és közszolgáltatások egyaránt elérhetőek legyenek, digitális aláírás (minősített elektronikus aláírás időbélyegző ellátásával).
Ezúttal a törvényjavaslat jelenik meg (digitális állampolgárság kódex néven), az alkalmazás jövőre érkezhet mindenki számára (DÁP mobilapp).
A tárcavezető egy fiktív állampolgár esetén keresztül bemutatta, hogy miért lesz jó digitális állampolgárnak lenni:
- a telefonnal igazolhatja a személyazonosságát a rendőrnek, dohányboltosnak pedig csak annyit, hogy elmúlt 18 éves
- nem kell észben tartani az ügyeket, az állam proaktív lesz, jönnek figyelmeztetések, ha határidő közeledik
- nem kell többet szkennelgetni a papírokat és emailben messengerben küldözgetni, minden hivatalos dokumentum elérhető lesz a mobilalkalmazásban és meg lehet osztani
- egy gombnymással rendezheti a fizetnivalóit az állam felé
- egy gombnyomással megadhatja az adatait és kész is a banki hitelkérelem vagy a munkaszerződés, elektronikus aláírással együtt
- könnyen megtalálja amit keres digitális állami felületeken és érthető is, hogy mit kell tennie, nem kell hozzá további utánajárás
A miniszter arra is kitért, hogy alapvetően két ügytípust kell megkülönböztetni: életesemény alapú ügyintézés, közigazgatási ügyek intézése. Az előbbiek digitalizálása nehezebb, de az utóbbiak esetében a teljeskörűségre törekednek.
Rogán Antal ismertetése szerint a jogszabálymódosítások az alaptörvényt is érinteni fogják. Jövő héten a kormány alaptörvény-módosítást terjeszt be, mely azt fogja tartalmazni, hogy
Magyarországon az ügyek digitális ügyintézése az elsődleges, ehhez az állam kezeli az adatokat, amelyek az ügyek intézéséhez szükségesek.
Arra a felvetésre, hogy biztonságosak lesznek-e ezek a fejlesztések az állampolgár számára, a tárcavezető úgy fogalmazott: azért biztonságos, mert csak akkor adok felhatalmazást az államnak az adatokhoz való hozzáféréshez, amikor elindítom az ügyet. A digitális állampolgárság alapköveiként említette:
- állami adatvagyon hasznosítás
- minden regisztrált felhasználónak egy azonosítója lesz, amivel online és offline is tud ügyet intézni
- de nem lesz kötelező
- korszerű felhőtechnológia létrehozása
- privát, valódi felhőtechnológiára épülő szolgáltatás, erőforrásfelhasználás alapú igénybevétel
- pozitív felhasználói élmény kialakítása
- a mobilalkalmazás és a digitális ügyintézés interaktív szintje kutatási eredményekre támaszkodva
A menetrend
Az alkalmazás tesztelése 2024 áprilisában fog kezdődni, amennyiben a törvényjavaslatot elfogadja a mostani társadalmi egyeztetési kör után a parlament.
Első körben 400 ezer emberre számítanak, ebben az időszakban a mobilalkalmazáson keresztül már a rendőr előtti azonosításra használhatja az alkalmazást belföldön. Elérhetőek lesznek az appon belül a saját adatok összegyűjtve, elérhetőek lesz a leggyakoribb közigazgatási ügyek intézése, mint az erkölcsi igazolvány igénylése, valamint az időpontfoglalás a kormányablakba. Biztonságos digitális azonosításra és aláírásra is tudja használni az állampolgár. 2025-ben már mindenkinek lesz azonosítója, aki regisztrált az alkalmazásban. Elérhető lesz eddigre már minden közigazgatási ügy, melynek éves esetszáma 10 ezer felett van. Emellett két életeseményt is el lehet intézni az appon keresztül: gépjármű átadás átvétele, születés. A tervek szerint piaci szolgáltatásoknál is lehet használni a digitális azonosítást és aláírást. Addigra már 2 millió emberrel számol az állam.
2026-ban jön az e-postaláda fejlesztés, amivel szinte teljesen ki lehet váltani a postai szolgáltatást. Ebben az időszakban már 3 millió felhasználóval kalkulálnak.
Nem kell majd fizikai kártya
Rogán Antal mindezeken túl arról is beszélt, hogy a DÁP az alapvető igazolásokra alkalmas, a digitális irattárca, amely más igazolványokat is tartalmazhat, majd hozzá lesz rendelve a DÁP alkalmazáshoz (Magyarországon a legtöbb ilyen igazolvány a horgászengedély, a fegyvertartás, és a jogosítvány). Egyúttal köszönetét fejezte ki beszédében Rogán Antal Pintér Sándor belügyminiszter felé, mert mindennek az alapjai már elő voltak készítve, igaz eddig inkább az állam digitális ügyintézését segítették, nem az állampolgárét.
Rédey Krisztina, a minisztérium közigazgatási államtitkára kérdésre válaszolva kifejtette: DÁP azonosítója a születéstől kezdve mindenkinek lesz, de nekik nem lesz jogképességük, és az alkalmazás igénybevétele és így az ügyek intézése a jogképességhez fűződik.
Arra a felvetésre, hogy az alkalmazás elterjedésével szükség lesz-e még a jövőben fizikai kártyák birtoklására (vagyis a személyi igazolvány magunknál hordására), Both András, az IdomSoft vezérigazgatója az eseményen úgy válaszolt, hogy a fizikai kártya megmarad, de ha annak az érvényessége lejár, akkor nem kötelező újat igényelnie, a fizikai okmányra már nem lesz szükség az alkalmazás birtokában.
Arra a felvetésre, hogy mivel ez az alkalmazás elsődlegesen okostelefonokon fog futni, és emiatt terveznek-e telefonvásárlási támogatási programot indítani, Rogán Antal úgy felelt, hogy Magyarország az egész EU-ban a 3. legjobban ellátott okostelefonokkal, ezért nem látja indokoltságát ennek.
Jelezte továbbá azt is többször, hogy azt szeretné, hogy
a KSH legyen az a szerv, ahol megjelenik a digitális adatfeldolgozás minden formája.
A biztonsági aggályokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette továbbá, hogy a Google és a Facebook már most többet tud az emberekről, mint az állam bármikor fog tudni.
A Portfolio kérdésére, hogy milyen egyeztetések folynak a bankokkal ebben a témában, és hogy bevonják-e a bankokat a személyes adatok lekérdezhetőségébe és az adatok központi tárolása, megosztása elérhető lesz-e számukra, Rédey Krisztina, a minisztérium közigazgatási államtitkára azt felelte: a bankszövetség a mai egyeztetésen kérte ezt tőlük, de erről a minisztériumban még nem döntöttek. Rogán Antal annyit tett még hozzá, hogy ehhez meg kell ismerni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét. A bejelentett fejlesztésekkel az megvalósul, hogy ha az ügyfél hozzájárulását adja, akkor a bank hozzáférjen ezekhez az adatokhoz. Most az a kérdés még, hogy a bankok intakt hozzáférjenek ezekhez, a miniszter szerint a bankok kérésében van logika.
A közigazgatási államtitkár megjegyezte továbbá, hogy a bankok üdvözölték a mai egyeztetés során a DÁP-pal kapcsolatos fejlesztéseket, és kéréseinek nagy részére válasz lesz az alkalmazás, az azonosítás.
Forrás:
Tovább