Makacsul tartja pozícióját az utolsók között Magyarország a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) évente nyilvánosságra hozott egyenlőségi indexén. A skálán hat mutatón szerezhető pontokat egyesítenek: külön-külön értékelik a a nők és a férfiak közötti különbségeket a munkában, az anyagi helyzetben, a szabadidőben, a tudásban, a hatalomban és az egészségben. Az összesített mutató, vagyis hogy az így kapott pontszám mennyivel marad 100 alatt, jelzi, hogy az adott országban, térségben mekkora a különbség a nők és a férfiak 100-nak értelmezett társadalmi lehetőségei között. Az EIGE szerint a nők helyzete ebből a szempontból Romániában legrosszabb; Magyarország az utolsó előtti helyen áll.
A legjobban teljesítő, vagyis a legegyenlőbbnek számító Svédországban, Hollandiában és Dániában például a nők lehetőségeit jelző pontszám 17-18 ponttal marad el 100-tól, míg az utolsó előtti helyen végző Magyarországon a nők társadalmi helyzetét jelző pontszám a férfiak 100-as értékének a felét is alig haladja meg. A 80 pontos álomhatár fölött egyedül Svédországnak sikerült végeznie, ami azt jelenti, hogy az Európai Unióban a nőknek mindössze 2 százaléka él egy nagyjából nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalomban. A legrosszabbul teljesítő Románia 56,1, Magyarország 57,3, Csehország pedig 57,9 pontot ért el a 100-ból. Ezek az eredmények nemhogy a csúcstartó Svédország, de még az uniós tagállamok átlagának a 70,2 pontos teljesítményét se közelíti meg.
Az idei nemek közötti egyenlőségi mutatót akár sikersztoriként is el lehetne adni, hiszen Magyarországnak az EIGE értékelése szerint szinte minden mutatóban sikerült szépítenie a tavalyi teljesítményéhez képest, egyedül az egészség területén lett rosszabb a nőknek, de ott se jelentősen, mindössze 0,1 százalékkal. Jelentősnek mondható javulás mutatkozik viszont a munka és a szabadidő frontján, előbbi mutatóban 9, utóbbiban közel 7 pontot javult a magyarországi nők helyzete.
Teljes cikk:
és
Tovább