Bővül a megújuló energiáűk szerepe a villamosenergia-termelésben, ugyanakkor az import arányt nézve a közeljövőben még akár rosszabbodhat is a helyzet.
Holoda Attila energetikai szakértő szerint egyes napokon Magyarország „fekete lyuk” a térképen.
„Egyes napokon fekete lyukként szippantjuk be a környező országokból az elérhető energiát” – fogalmazott az Economxnak Holoda Attila energetikai szakértő.
15 százalék megújuló – az jó vagy rossz?
A legégetőbb probléma, hogy a magyar villamosenergia-fogyasztás közel 25 százaléka nem közvetlen hazai termelésből származik, tehát import.
És éppen a háztartási méretű, napelemes kiserőművek hozzájárulása marad rejtve, mivel ezek a termelési adatok nem szerepelnek közvetlenül a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) által nyilvántartott statisztikákban. Ezek a kiserőművek, amelyek a magasfeszültségű hálózaton kívül esnek, gyakran csak becslések alapján értékelhetők, és adatuk nem része a hivatalos termelési számadatoknak. A szakértő szerint a háztartási napelemek (a háztartási méretű kiserőművek – HMKE) által előállított, de nem felhasznált energia mennyisége körülbelül 2 terawattóra lehet évente.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a HMKE nélkül számított megújuló energia aránya a teljes energiafogyasztásunkhoz képest körülbelül 14 százalék, ezek az adatok azonban nem pontosak.
„Borzasztó magas” az import aránya
Magyarország
- villamosenergia-fogyasztása 44 terawattóra körül van,
- villamosenergia-termelésünk pedig körülbelül 34.
A „tartalék erőművek” hamarosan elkészülnek. Három darab gázos erőműről van szó, akkor az összesen 1650 megawattot jelent – összesen, ha folyamatosan mennek. Az éves szinten körülbelül 14,4 terawattórát jelent – alaperőműként funkcionálva, nem tartalékként.
Ha ezt a 14-et hozzátesszük a 34 terawatthoz – villamosenergia-termelésünk most ennyi –, akkor körülbelül 48-49 terawattóránál tartunk. „Azzal már a saját fogyasztásunk nagyjából meglenne” – fogalmazott a szakértő.
Viszont ebből lejön majd a barnakőszén, azaz a lignittermelés – a Mátrai Erőmű – legkésőbb 2027-ben, ami körülbelül 3 terawattóra, és már rögtön újra csak 46 környékén leszünk. Holoda szerint fokozza a problémát, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 60 terawattóra lesz az ország áramfogyasztása – többek között a hazánkba érkező akkumulátorgyárak és autógyárak miatt. Ez azt jelenti, hogy lóg a levegőben körülbelül 13 terawattóra.
Tehát gyakorlatilag – az importarányt nézve – majdnem ugyanott leszünk.
„Szóval most arra számítunk, hogy nemcsak ezt a 25 százalék körüli mennyiséget fogjuk importálni, hanem még az új, megnövekvő energiaigényt is” – fogalmazott Holoda Attila, aki szerint jelenleg mindenki arra számít, hogy „korlátlan” az elérhető import.
A probléma alapja szerinte az, hogy a szomszédos országokból vásárolunk villamosenergiát, és arra számítunk, hogy ez a jövőben is így lesz – ha nem lesz elegendő saját erőművi kapacitásunk. Az alapprobléma, hogyha jelenleg az import mennyiség körülbelül 11 terawattóra, amire rájön még 2030-ig 13 terawattóra, akkor az importunk aránya még nőne is a jelenlegi 25 százalékhoz képest.
Mi lesz Pakssal?
Jelenleg az új paksi atomerőmű várhatóan 2032-ben kezdhet el termelni, de Holoda hallott már 2035-ös „folyosói pletykákat” is. Korábban Paks II. még arra volt „szánva”, hogy majd kiváltja a Paks I.-et.
„Már ott tartunk, hogy Paks I.-ről is mindenki úgy beszél, mintha azt vinnénk tovább. De egy üzemidő-hosszabbításhoz is egy-egy blokknak le kellene állni körülbelül egy-egy évre.
Azaz lesz durván négy évünk, amikor Paks I. sem lesz, csak Paks 0,75”
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy egy-egy paksi blokk kiesése 500 megawattot jelent.
Zöld-e az atomenergia?
Az Európai Unió szerint az atomenergia karbonsemlegesként tekinthető – mert CO2-kibocsátással valóban nem jár.
De a karbonsemlegesség mellett sok egyéb más probléma is felmerül a hulladékhasznosítástól a kiégett fűtőelemekig.
Tehát az atomenergia karbonsemleges de nem zöld.
„Magyarország fekete lyukként viselkedett, azaz mindenhonnan ömlött ide az energia”.
Csúcsot döntött az ország energiafogyasztása, 7,7 gigawattot fogyasztottunk – de csak 4-et termeltünk. „Majdnem ötven százalékot importból kellett hoznunk. Tehát fekete lyukként szippantjuk be a környékből elérhető energiákat” – mondta a szakértő.
A teljes cikk itt olvasható:
Tovább