A magyar háztartások jelentős állami támogatással és a szaldóelszámolás kedvező feltételeivel telepíthettek és telepíthetnek napelemeket – már ha tudnak, ugyanis a támogatott projektekre egyelőre nem érkezett meg a pénz, így az otthonok egyelőre nem tudják kihasználni a kedvezőbb rezsiárakat.
A szaldóelszámolás miatt sokan akkor is vállalták a rendszer telepítését, ha aktuális villamosenergia-fogyasztásuk nem volt olyan magas, mint amennyit napelemmel csúcsidőben termelhettek. A felszerelt ad-vesz mérőórák segítségével a rendszer mérte a hálózatról vételezett és visszatáplált energia mennyiségét, a fogyasztónak pedig csak a különbözetet kellett fizetnie. Tehát gyakorlatilag mindegy volt, hogy a napsütéses órákban hűtésre, elektromos autó töltésére vagy háztartási gépek üzemeltetésére használják-e az energiát, vagy simán visszatáplálják a rendszerbe: a számla végösszege kedvezőbben alakult, mint napelem használata nélkül.
A lakosság is tapasztalhat furcsaságokat
A Villanyautósok.hu-n még 2021-ben jelent meg egy cikk „A napelemek döntik be az elektromos hálózatot?” címmel. Szűcs Gábor, a szerző, saját tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal: a nála felszerelt napelemrendszer naponta több alkalommal is leállt a napsütéses órákban a túl magas feszültségértékek miatt. Öt évig teljesen zavartalanul működött a telepített rendszer, csak az utóbbi néhány évben tapasztalt leállásokat, ráadásul egyre gyakrabban. A napelemes rendszer lelkét jelentő inverter leállásáról rendszeresen üzeneteket kap, ami alkalmanként 10-15 perces termeléskiesést jelent.
„A probléma azokat érintheti, akiknek a körzetében a felszerelt napelemek időszakosan annyi többletenergiát termelnek, ami megnöveli a feszültséget a lokális hálózaton. Az inverterek beállítása jellemzően +10 százalékos feszültségemelkedést enged meg, ami egyébként megegyezik a közcélú elosztóhálózatokon tartandó feszültség maximális értékével is. A lekapcsolásra a saját és más felhasználói berendezések védelme miatt is szükség van” – mondta kérdésünkre Hartmann Bálint, a az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szakértő szerint épp emiatt nem fordulhat elő az sem, hogy egy olyan háztartásban, ahol nincs napelemes rendszer, de a szomszédoknál már felszereltek ilyet, bármilyen elektromos fogyasztó tönkremenjen a túlfeszültség miatt.
Összességében tehát nem kell attól tartani, hogy a magyarországi elektromos hálózat a lakossági napelemek miatt állna le vagy omlana össze, mint ahogy arról nagyon leegyszerűsítve szó esik a napelemes rendszerek telepítésének elakadásával kapcsolatban – mondta Hartmann. Átfogóbb, ugyanakkor összetettebb műszaki kihívást jelent azonban a villamosenergia-rendszer stabilizálása, amelyre a megújulóenergia-termelés terjedése mellett is mindenképpen szükség van.
Teljes cikk itt olvasható:
A magyar háztartások jelentős állami támogatással és a szaldóelszámolás kedvező feltételeivel telepíthettek és telepíthetnek napelemeket – már ha tudnak, ugyanis a támogatott projektekre egyelőre nem érkezett meg a pénz, így az otthonok egyelőre nem tudják kihasználni a kedvezőbb rezsiárakat.
A szaldóelszámolás miatt sokan akkor is vállalták a rendszer telepítését, ha aktuális villamosenergia-fogyasztásuk nem volt olyan magas, mint amennyit napelemmel csúcsidőben termelhettek. A felszerelt ad-vesz mérőórák segítségével a rendszer mérte a hálózatról vételezett és visszatáplált energia mennyiségét, a fogyasztónak pedig csak a különbözetet kellett fizetnie. Tehát gyakorlatilag mindegy volt, hogy a napsütéses órákban hűtésre, elektromos autó töltésére vagy háztartási gépek üzemeltetésére használják-e az energiát, vagy simán visszatáplálják a rendszerbe: a számla végösszege kedvezőbben alakult, mint napelem használata nélkül.
A lakosság is tapasztalhat furcsaságokat
A Villanyautósok.hu-n még 2021-ben jelent meg egy cikk „A napelemek döntik be az elektromos hálózatot?” címmel. Szűcs Gábor, a szerző, saját tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal: a nála felszerelt napelemrendszer naponta több alkalommal is leállt a napsütéses órákban a túl magas feszültségértékek miatt. Öt évig teljesen zavartalanul működött a telepített rendszer, csak az utóbbi néhány évben tapasztalt leállásokat, ráadásul egyre gyakrabban. A napelemes rendszer lelkét jelentő inverter leállásáról rendszeresen üzeneteket kap, ami alkalmanként 10-15 perces termeléskiesést jelent.
„A probléma azokat érintheti, akiknek a körzetében a felszerelt napelemek időszakosan annyi többletenergiát termelnek, ami megnöveli a feszültséget a lokális hálózaton. Az inverterek beállítása jellemzően +10 százalékos feszültségemelkedést enged meg, ami egyébként megegyezik a közcélú elosztóhálózatokon tartandó feszültség maximális értékével is. A lekapcsolásra a saját és más felhasználói berendezések védelme miatt is szükség van” – mondta kérdésünkre Hartmann Bálint, a az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A szakértő szerint épp emiatt nem fordulhat elő az sem, hogy egy olyan háztartásban, ahol nincs napelemes rendszer, de a szomszédoknál már felszereltek ilyet, bármilyen elektromos fogyasztó tönkremenjen a túlfeszültség miatt.
Összességében tehát nem kell attól tartani, hogy a magyarországi elektromos hálózat a lakossági napelemek miatt állna le vagy omlana össze, mint ahogy arról nagyon leegyszerűsítve szó esik a napelemes rendszerek telepítésének elakadásával kapcsolatban – mondta Hartmann. Átfogóbb, ugyanakkor összetettebb műszaki kihívást jelent azonban a villamosenergia-rendszer stabilizálása, amelyre a megújulóenergia-termelés terjedése mellett is mindenképpen szükség van.
Teljes cikk itt olvasható:
Tovább