1987 — az archeológusok ekkor bukkantak az erődítményre az Urál déli részén, közel az orosz-kazak határhoz. Becslések szerint a bronzkorból maradhatott itt, így a maga körülbelül 4000 évével idősebb lehet az angliai Stonehenge-nél. De ki és miért építette ezt a hirtelen lakatlanná vált várost?

Kevés szó esik Arkaimról, ami leginkább két tényező miatt alakult így: egyrészt alig több mint 30 éve beszélhetünk róla, hogy egyáltalán észlelték a létezését, másrészt ennyi idő alatt kevés bizonyított háttérinformációval rendelkezünk róla.

Oroszország mérete kétszerese az Egyesült Államokénak (11 időzónát jegyzünk itt!), a világ legnagyobb kiterjedésű országáról beszélünk, melynek területén majdnem minden domborzati, földtani viszony és képződmény megtalálható. Rendkívül nehéz és viszontagságos a felfedezés, legyen szó a leghidegebb égövben található területekről, vagy akár a szóban forgó dél-uráli sztyeppékről.

Arkaim felfedezését sem célzott ásatásoknak köszönhetjük: a ’80-as években demilitarizált zónában víztározót szerettek volna kiépíteni itt. Szerencsére az Arkaim nem jutott a Sarkel romjainak sorsára: a kazár emlékek egy részét ugyanis 1952-ben eláraszztották vízzel. A sztyeppén ez nem történt meg, hiszen ekkor bukkantak a város, városok maradványaira és ezután kezdődött a találgatás, hogy vajon milyen célt szolgáltak a köralakban épült települések? Egyáltalán klasszikus lakóközösségekről beszélünk, vagy teljesen más funkciót láttak el? Megannyi elmélet látott már napvilágot Arkaimról, a legegyszerűbbtől az extremitásokig. Egyesek ugyanis úgy hiszik, nem is emberi civilizáció javait szolgálta a terület.

Forrás:

https://foldjaro.hu/oroszorszagnak-is-van-egy-stonehenge-hez-hasonlo-helye-az-arkaim-rejtelye/