Egyre erősebben érezteti hatását, és már napi szinten jelen van az emberek életében a klímaváltozás, a nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenséggé váltak – írta hétfőn a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature, WWF) magyarországi szervezete egy új jelentésére hivatkozva. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata erősíti a hosszú és pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait. 

Hiába a Víz Keretirányelv?

A folyókért, tavakért, vizes élőhelyekért és a felszín alatti vizekért is az emberek tartoznak felelősséggel, a jelentés szerint azonban az EU-s országok erre nem fordítanak kellő figyelmet. A túlszabályozott, szennyezett vagy az ember növekvő vízfelhasználása miatt apadó vízkészletű folyók, tavak élővilágának változatossága csökken, ez pedig még sebezhetőbbé teszi őket. A rossz vízgazdálkodási gyakorlat következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátás, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással. 

Magyarországon már van egy félsivatag, de lehet, hogy több is lesz!

A magyar szervezet szerint fokozott veszélyben van Magyarország, ahol az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, vagyis a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. 

A WWF évente frissített, tudományos kontroll mellett készülő Water Risk Filtere szerint az elkövetkező években a következőképp változik a szárazságok gyakorisága Európában: lásd kép

Extrém hazai példája a szárazodásnak és az erre adott helytelen reakcióknak a Duna-Tisza-közi Homokhátság, ahol az 1970-es évek óta 2-5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.

Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelent elégséges megoldást – tavaly több nemzetközi példából is láthatóvá vált, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak – olvasható a WWF közleményében.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója szerint „valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizes élőhelyeink jó állapotát. 

"Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több olyan helyet kellene biztosítani, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatnák magukba a többletvizet. Ezzel csökkenteni lehetne az aszályok súlyosságát, másrészt a tájak is új életet kaphatnának, és mindebből akár gazdasági lehetőségek is fakadhatnának – idézte az igazgatót a WWF közleménye.

Forrás: qubit